2016. október 22., szombat

Időszalag

Különösen a történelem oktatásánál fontos az anyag kronologikus áttekinthetősége, az, hogy a diák lássa az események egymásutániságát vagy időbeni párhuzamosságát. Ehhez alkalmas a Timetoast idővonal készítő program.
Kép forrása: link


A Timetoast használata során meglepett, hogy a nyilvános idővonalak böngészésénél milyen sokféle témában találhatóak idővonalak, és nem csak történelmi témájú idővonalakat készítenek a weboldal használói. Ugyanakkor zavart az, hogy mennyire lassú, unalmas és egyhangú felülettel van dolgunk: a feltölteni kívánt képeket mindig csak másodszori feltöltésre érzékelte, továbbá szinte nincs lehetőség egyedi és kreatív idővonal készítésére, csak sablonmintaszerűen szerkeszthetünk. A blogomban korábban bemutatott programokat sokkal sokszínűbbnek és korszerűbbnek találtam, mint a Timetoast-ot. Személy szerint nekem nem feltétlen könnyítenék meg az itt prezentált idővonalak a kronologikus áttekinthetőséget, inkább nevezném kaotikusnak és átláthatatlannak. Felmerült bennem az a kérdés, hogy egy esemény leírásánál miért van karakterszám korlát érvényben, miért nem lehet videókat, hanganyagot beágyazni, vagy változtatni az idővonal felépítésén. 

Egyoldalúsága miatt a Timetoast-ot nem találom egy hasznos idővonal-készítő weboldalnak. Keresés után megtudtam azonban, hogy számos hasonló program található az interneten, melyek valóban segíthetnek nagyszerű idővonalak létrehozásában, melyek a tanórákon is hasznosnak bizonyulhatnak. (Capzles vagy HSTRY)

A Timetoast idővonal eléréséhez: A berlini fal története

2016. október 17., hétfő

Fogalomtérkép - A tudás rendszerezése

Fogalomtérképek készítése óriási segítség lehet a diákok számára, hiszen egy adott anyag memorizálásában kulcsszavak alapján feltünteti a kifejtendő anyagrészeket, továbbá egy logikus felépítésű gondolatmenetet is segítségül ad. A gondolattérképek használata csak akkor sikeres, ha a tanuló már egy összefüggő szöveg formájában megismerkedik a témával, átlátja a kapcsolódási pontokat, összefüggéseket és a későbbiekben ezek már bizonyos kulcsszavak segítségével a memóriából jól előhívhatók. A fogalomtérképek mindig egy központi tétel (cím) köré szerveződnek, ehhez kapcsolunk fő- és oldalágakat, amelyek további ágakra és irányokra bomlanak le, ez által részletezve és kifejtve a központi gondolatokat.
A kép forrása: link


Internetes felületek segítségével (Mindomo és Mindmeister) könnyen készíthetünk gondolattérképeket, amelyeknek előnye az, hogy multimédiás elemek (videók, képek, hangfájlok) az egyes gondolati buborékokhoz egyaránt csatolhatók, ezzel mélyítve és kiegészítve az ott megtalálható információkat. Független attól, hogy online vagy kézzel írott gondolattérképeket készítünk mindenképpen hasznosnak bizonyulnak. Mit tesz hozzá az online-verzió? Egyrészt érdekesebbnek láttathatjuk a felvázoltakat a szerkesztési módok és beállítások segítségével, a diákok érdeklődése is erőteljesebb a kreatív technikai dolgok iránt, másrészről a már említett multimédiás beszúrásokkal, kiegészítő vagy magyarázó tartalmak konkrét pontokhoz csatolhatók. Közös szerkesztésre is alkalmasak, ez csoportmunkánál játszhat fontos szerepet, továbbá könnyen megoszhatóak és terjeszthetőek.


Hangsúlyoznám, hogy a programok könnyen kezelhetőek (a kettő közül a Mindomo-t emelném ki, hiszen itt magyar nyelven ismerkedhetünk a felülettel) és hamar el lehet sajátítani a szerkesztést, a program kezelését. Személy szerint korábban nem találkoztam ilyen online fogalomtérkép-készítő programokkal, ám alkalmazásukat rendkívül fontosnak találom. Tény, hogy jóval időigényesebb, mint egy krétával táblára rajzolt gondolattérkép, így használatát csak nehezebb/ összetettebb tananyagok elsajátításában célszerű véleményem szerint alkalmazni. 



Történelemből a reformáció témakörét hoztam példaként, amelyben a protestáns vallási irányzatokról készítettem rendszerező jegyzetet a Mindomo segítségével. A téma rendkívül "nehezen emészthető" egy diák számára, így ennél a tananyagrésznél különösen fontosnak találtam a logikus vizualizált áttekinthetőséget a vallási ágazatok és ismérveik tanulmányozásánál.

A gondolattérkép megtalálható itt: A protestáns vallási irányzatok

2016. október 10., hétfő

Google az oktatásban

Egy felhasználónévvel számtalan Google szolgáltatást tudunk igénybe venni: (a teljesség igénye nélkül) rendelkezünk saját e-mail fiókkal, tárhelyként használhatunk felülteteket, fordíthatunk akár teljes szöveget idegen nyelvre (persze nem árt nyelvtanilag erősen átnézni), több felhasználóval közösen tudunk szerkeszteni tartalmakat, fel és letölthetünk fájlokat vagy akár, az előző bejegyzésben prezentált Google Tour Builder segítségével is szerkeszthetünk virtuális túrákat. És persze természetesen írhatunk blogot is. 
Kép forrása: link

Miért hasznosnak ezen alkalmazások a tanítás-tanulás folyamatában? Tanítási szempontból úgy gondolom nem kíván magyarázatot a kérdés. Nézzük a tanulási folyamatban hogyan használhatóak a Google szolgáltatásai! Egyrészről csoportmunkában fontos szerepet kap, hiszen ha nem tudnak a diákok élőben találkozni és a közös munkát átbeszélni, a Google Drive felületére feltölthetik saját anyagrészüket, ezeket később közösen szerkeszthetik és természetesen kommunikálni is tudnak ezen felületen. Egyéni szempontból a Google Keep és a naptár funkció jegyzetelésre, időpontok beírására és időbeosztás tervezésére egyaránt használható. A Google fordítójával viszont óvatosan kell bánni, többnyire nyelvtanilag és néhol tartalmilag is helytelen szöveg jön ki egész mondatok fordításánál. Ez inkább önálló szavak fordítására alkalmazható, vagy a helyes kiejtés gyakorlására, a szó gép általi felolvastatása által. A Google térképeiről korábbi bejegyzésekben már ejtettem szót, most a Cultural Institute-ot emelném ki, amely rendkívül hasznos lehet eredeti képek vagy művek fellelésében. 

Vegyünk egy történelemórai példát a Google funkcióinak együttes használatára! Legyen az a feladatunk, hogy az osztály egy közös felületen szerkesszen össze egy anyagot, ami egy történelem tankönyvi leckét foglal magában. Vegyük például Budapest világvárossá fejlődését: egyes diákok keressenek tárgyi adatokat (gazdasági adatok, Milleniumi ünnepségek, város struktúrájának kiépítése), mások kutassanak képek után, jelöljék be az újonnan épített épületeket a mai térképen. Az információk ismeretében készítsenek gondolattérképet, szófelhőt a könnyebb megértés érdekében. Minden egyes csoport a saját feladatának produktumát tölti fel egy közös felületre, majd ezt közösen szerkeszthetik egy egésszé, ami majd magát, az osztály által közösen kidolgozott anyagot jelenti. 

Google Tour Builder

Az alkalmazás segítségével virtuális túrákat készíthetünk: a térképen különböző pontok leszúrásával egy kronologikus útvonal készíthető, amely lépésről-lépésre végigjárható. A helyszínekhez képet és mellékelt szöveget (információt) is írhatunk, ez által segíthetünk a túra értelmezésében. Milyen órákon alkalmazható? Leginkább a földrajz és a történelemoktatásban lehet kiemelkedően fontos szerepe, hiszen ha valamit prezentálni szeretnénk (és élőben nem feltétlen tudjuk megtekinteni az adott helyszínt) kiváló lehet a helyszín vizualizására. Legyen az épület, hegycsúcs, utca vagy tér, nem csak térképen felülnézetből, hanem a 3D-mód segítségével akár utcanézetből is megtekinthetjük a keresett helyszínt.
Kép forrása: link
Történelemoktatásban fontos lehet például építészeti témaköröknél (pl. román vagy gótikus           templomok bejelölése az országtérképen) vagy háborúk fontos csatáit lehet kiemelni, és ez alapján egy kronologikus felépítéssel prezentálni a tananyagot. Ez azért is fontos, mert a diákok topográfiai tudása egyaránt fejlődik.

A mellékelt túrát az 1956. október 23-i forradalom budapesti helyszíneiből állítottam össze:

1956. október 23-a helyszínei Budapesten (katt)

2016. október 2., vasárnap

Egy tanulmány és egy előadás ismertetése

Jelen blogbejegyzésben először egy tanulmányt kívánok bemutatni, a tanulmány részleteit ismertetni, majd reflektálni rá. Habók Lilla és Czifrusz Dóra Információcsere a digitális korban - a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben tanulmánya (ld. itt) rendkívül sok témába ad betekintést a mai információszerzéssel és digitális világgal kapcsolatban. Felvázolja a társadalmi információáramlás változását és ismerteti a jelenlegi digitális kommunikáció modelljét, majd ezt a kommunikációs kapcsolatot több szempontból elemzi, ábrázolja a már jól ismert 1948. évi Shannoni modell digitális változatát. Az eredeti kommunikációs folyamatot bemutató ábra kötelező tananyagként szerepel már a középiskolai nyelvtanórákon is, véleményem szerint a jövőben jelen ábrával a tananyag kiegészítése szükségeltetik. 
Kép forrása: link
A digitális kommunikáció információit a tanulmány 4 csoportba sorolja, mely lehet szöveg-, kép-, hang- vagy videoinformáció. Továbbá kiemelném az általam eddig még nem hallott "digitális állampolgár" fogalmát, akinek feladata az információszerzési módokhoz való alkalmazkodás. Itt annyit tennék hozzá, hogy ez nem feltétlen mindig érdeklődésből történik, (gondolok itt leginkább az idősebb generáció képviselőire) hiszen az új szituációhoz való alkalmazkodás "létkérdéssé" válik. Az okostelefonok megjelenésének következményeként született meg az "always-on connection" fogalma, mely lényegében annyit jelent, hogy a fiatalok egész nap online elérhetőek. Habár természetesen számos előnye lehet ennek az állandó elérhetőségnek, saját véleményemként megjegyezném, hogy ez sokszor a valós közösségi létben és kapcsolatokban való egyéni szerep milyenségét negatív irányba fordíthatja. A tanulmány következő altémájában prezentált online közösségi oldalak (social web) lehetővé teszik a kapcsolattartást, ám fontos, hogy ezeken kívül a közvetlen kapcsolatok ápolására is képesek legyenek a fiatalok. Úgy gondolom tanárként fontos hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az osztály tagjai közös programokon vegyenek részt, élményeket éljenek át, és képesek legyenek egymás számára "offline" is elérhetővé válni. Itt nem a digitális világ háttérbe szorítására gondolok, hanem a helyes és tudatos alkalmazására: a tanulmányban vázoltak is leírják, hogy az iskola feladata az, hogyan tudja kiaknázni legjobban a digitális technológia lehetőségeit, és ezt hasznos, a tudás konstruálását lehetővé tevő célokra fordítani, melyre az iskolában (és a későbbi életszakaszokban) egyaránt szükség van. 

Kép forrása: link

Fontos a digitális kommunikáció ismerete mellett természetesen az is, hogy a valós kommunikáció gyakorlására számos lehetőség legyen. Az internet világának következménye lett, hogy nyelvünk is átalakul: rövidülnek a mondatok, rövidítéseket alkalmazunk, számos jövevényszó érkezik napról-napra, melyek beágyazódnak a nyelvbe. Érdekesnek találtam a cikkben, hogy megemlíti, hogy már nem csak a szóbeliség nyelve kétszintű, hanem az írásbeliségé is: gondoljunk itt arra, hogy egy közösségi oldalon nem feltétlen úgy kommunikálunk, mint egy hivatalos levélben. Tanárként azt is fontosnak tartom, hogy a diákok a jövőben is képesek legyen a választékos és igényes beszédre, és szóbeli kommunikációjuk egyaránt hatékony legyen.

Végül azt emelném ki, hogy a digitális világ lehetővé tette a mindennapos kommunikációt szülő és tanár között. Megjelentek az elektronikus naplók, a szülő bármikor láthatja gyermeke eredményét a rendszerben, és természetesen a tanár is könnyebben elérhetővé vált. Ez a hatékony iskola-szülő kommunikációt mindenképpen erősíti, a diák tanulási eredményeiben szintúgy szerepet játszhat. 

A következőben egy előadást mutatok be: Sallai Éva - Változik-e, aminek változnia kellene? c. előadása a 2015. évi Digitális Pedagógus Konferencia keretében volt hallható (ld. itt). A cím az IKT-s eszközök oktatásban betöltött jelenlegi szerepére utal, az előadó szerint az iskolának ennek tükrében alapvetően meg kell változnia. Többek közt kitért az iskolák mai technikai felszereltségére, a digitális nemzedék jellemzőire. Fontos kijelentésként említette, hogy még ma is léteznek "nem digitális" diákok, akiknek anyagi körülményei nem engedhetik meg, hogy okostelefonnal, vagy számítógéppel (!) rendelkezzenek otthon, és ezen diákok IKT-s kompetenciái nem alakulnak ki az iskolát megelőzően. Itt tenném hozzá, hogy ez mindenképpen ahhoz vezethet, hogy a csoport perifériájára kerüljön a diák, ezért tanárként ügyelni kell arra, hogy ez ne érintse hátrányosan a tanulót! 
Kép forrása: link
A továbbiakban az IKT térnyerésének fázisait ismertette az előadó: ma már az lenne a cél, hogy egy komplex tanulási környezetet biztosítsunk, újraértelmezzük és átalakítsunk a tanári módszereket és "kiszélesítsük" az osztálytermet a világ felé. A lényegi tanulás elérésének céljából megemlítette, hogy erősíteni kell a tanár-diák kapcsolatot és a mindennapi élethez közelebb kell hozni a tanulást: ehhez Sallai egy Carl R. Rogers idézet hozott példaként. Az idézet lényegében azt ragadja meg, hogy a tanulóknak valódi kapcsolatban kell lenniük az élet problémáival, és ez által önmaguktól vágynak majd a tanulásra, alkotásra. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanulás felfedezés és személyes élmény legyen. 

Az előadás végén kitért az előadó az általa meghatározott "megszaladás" fogalmára, melynek lényege az, hogy nem akkor lesz jó az oktatás, ha minél drágább és több IKT-s eszközt használunk, hanem ha ezeket az eszközöket rendeltetésszerűen és valóban eszközként alkalmazzuk az iskolákban, melyek megkönnyítik, de nem helyettesítik a tanár szerepét, használatuk színesíti, de nem zárja ki egyénileg más módszerek alkalmazását. Egyéni véleményként annyit fűznék hozzá, hogy valóban ha nem tudják kezelni a tanárok ezeket az eszközöket, hátráltató jelleggel bírhatnak, és kötelezően előírt használatuk akadályozhatják a tanárt a hatékony óratartásban, ezért mindenképpen szükségszerű lenne az idősebb tanárok IKT-s eszközökkel való megismertetése. Az eszközök túlzott használata viszont negatív jellegű is lehet, erre az előadó azt a példát hozta, ha a diákok kizárólag egy filmet néznek végig a tanórán akár heteken keresztül.
Kép forrása: link




2016. október 1., szombat

Nemzeti Alaptanterv - Digitális kompetencia

A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciái között szerepel a digitális kompetencia fogalma is, melynek fejlesztését célként a törvény célként tűzi ki. Kompetencia alatt képességek és készségek elsajátítását értjük, melyek egy adott területen segítenek a problémamegoldásban. Az IKT-eszközök magabiztos, kritikus és etikus használatához a dokumentum az alábbi készségek/képességek birtoklását kívánja fejleszteni: digitális információtartalmak keresése és (hiteles!) feldolgozása, innováció, legfőbb számítógépes alkalmazások felelősségteljes használata, elektronikus kommunikáció. Továbbá szükségeltetik az is, hogy a diákok tisztában legyenek a digitális világ "veszélyeivel" és etikus használatával. 

Kép forrása: link


Napjaink információszerzése teljes mértékben átalakult az eddigiekhez képest, a felnövekvő generációk számára ma már az internet elsődleges szerepet játszik az információkeresésben. Fontos megjegyezni, hogy az információtartalom (gondolok itt a hitelességre és a megbízhatóságra) nem mindig egyezik meg a valós adatokkal. Olyan virtuális felületeket kell megismertetni diákjainkkal, melynek megbízhatóságával tisztában vagyunk. Vegyünk egy példát! A tanuló referátumot készít egy megadott történelmi témából, ehhez információkat gyűjt az interneten (itt jegyezném meg, hogy ma már egy középiskolás első lépései nem a könyvtárba vezetnek) és rá van kényszerítve arra, hogy az információkat feldolgozza és szortírozza. Könnyen belefuthat olyan oldalakba, amelyeken ugyan az adott témához lel fel tudásanyagot, ám ezek (történeti) forrásértéke hagyhat némi kívánnivalót maga után: dilettáns emberek ugyanúgy szerkeszthetnek egy történelmi blogot, vagy írhatnak online felületekre mindenféle szaki képesítés és szakmaiság nélkül. Mi a tanár feladata? Megmutatni olyan tárhelyeket, melyek megbízható forrásnak számíthatnak (gondolok itt akár olyan könyvekre, melyek online formátuma egyaránt elérhető, vagy hivatalos történelmi portálokra, szakirodalmakra). 

Kép forrása: link

Habár a diákok teljes mértékben eligazodnak az interneten és ismerik a számítógépes alkalmazásokat, nem feltétlen tudják ezt hasznos célokra fordítani, nem látják át, hogy az IKT-eszközök nem csak a szabadidő-eltöltésben játszhatnak szerepet, hanem munkaeszközként is tekinthetnek rájuk.  A digitális kompetencia véleményem szerint arra is irányul, hogy célszerűen és szakszerűen éljenek ezen lehetőségekkel és felismerjék, hogy eszközként és nem célként használják őket. A történelemoktatással kapcsolatban itt arra gondolok, hogy belássák azt, hogy a technológia segítségével történelmi tudásszerzésre legyenek képesek és megkönnyíti a tananyag elsajátítását. 

Ma már számos történelmi forrásanyag elérhető interneten, ami a tudásszerzést megkönnyítheti. A történelem már "vizualizálható", eredeti képek és videók is rendelkezésre állnak az utóbbi századokból, melyek által a diák emlékezetében az információ könnyebben nyomot hagy. Fontos ezeket bármilyen formában megmutatni, hiszen jobban leköthetjük a figyelmet velük, mint hatalmas terjedelmű szövegrészletekkel. Ajánlhatunk történelmi kvízeket, játékokat (honfoglaló!!!), mely által a tanulás akár "kalanddá", a külső tanulási kényszer belső motivációvá alakulhat át, a tanulás felfedezéssé válhat. Kiadhatunk olyan feladatokat is, amelyben a diák hozza létre a digitális tartalmakat, például prezentációkészítés, vagy fotók és videók készítése egy adott témához kapcsolódóan. Ezek által a történelmi tudáselsajátításon kívül a digitális kompetenciák egyaránt fejlődnek. 
Kép forrása:link