A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciái között szerepel a digitális kompetencia fogalma is, melynek fejlesztését célként a törvény célként tűzi ki. Kompetencia alatt képességek és készségek elsajátítását értjük, melyek egy adott területen segítenek a problémamegoldásban. Az IKT-eszközök magabiztos, kritikus és etikus használatához a dokumentum az alábbi készségek/képességek birtoklását kívánja fejleszteni: digitális információtartalmak keresése és (hiteles!) feldolgozása, innováció, legfőbb számítógépes alkalmazások felelősségteljes használata, elektronikus kommunikáció. Továbbá szükségeltetik az is, hogy a diákok tisztában legyenek a digitális világ "veszélyeivel" és etikus használatával.
 |
| Kép forrása: link |
Napjaink információszerzése teljes mértékben átalakult az eddigiekhez képest, a felnövekvő generációk számára ma már az internet elsődleges szerepet játszik az információkeresésben. Fontos megjegyezni, hogy az információtartalom (gondolok itt a hitelességre és a megbízhatóságra) nem mindig egyezik meg a valós adatokkal. Olyan virtuális felületeket kell megismertetni diákjainkkal, melynek megbízhatóságával tisztában vagyunk. Vegyünk egy példát! A tanuló referátumot készít egy megadott történelmi témából, ehhez információkat gyűjt az interneten (itt jegyezném meg, hogy ma már egy középiskolás első lépései nem a könyvtárba vezetnek) és rá van kényszerítve arra, hogy az információkat feldolgozza és szortírozza. Könnyen belefuthat olyan oldalakba, amelyeken ugyan az adott témához lel fel tudásanyagot, ám ezek (történeti) forrásértéke hagyhat némi kívánnivalót maga után: dilettáns emberek ugyanúgy szerkeszthetnek egy történelmi blogot, vagy írhatnak online felületekre mindenféle szaki képesítés és szakmaiság nélkül. Mi a tanár feladata? Megmutatni olyan tárhelyeket, melyek megbízható forrásnak számíthatnak (gondolok itt akár olyan könyvekre, melyek online formátuma egyaránt elérhető, vagy hivatalos történelmi portálokra, szakirodalmakra).
 |
| Kép forrása: link |
Habár a diákok teljes mértékben eligazodnak az interneten és ismerik a számítógépes alkalmazásokat, nem feltétlen tudják ezt hasznos célokra fordítani, nem látják át, hogy az IKT-eszközök nem csak a szabadidő-eltöltésben játszhatnak szerepet, hanem munkaeszközként is tekinthetnek rájuk. A digitális kompetencia véleményem szerint arra is irányul, hogy célszerűen és szakszerűen éljenek ezen lehetőségekkel és felismerjék, hogy eszközként és nem célként használják őket. A történelemoktatással kapcsolatban itt arra gondolok, hogy belássák azt, hogy a technológia segítségével történelmi tudásszerzésre legyenek képesek és megkönnyíti a tananyag elsajátítását.
Ma már számos történelmi forrásanyag elérhető interneten, ami a tudásszerzést megkönnyítheti. A történelem már "vizualizálható", eredeti képek és videók is rendelkezésre állnak az utóbbi századokból, melyek által a diák emlékezetében az információ könnyebben nyomot hagy. Fontos ezeket bármilyen formában megmutatni, hiszen jobban leköthetjük a figyelmet velük, mint hatalmas terjedelmű szövegrészletekkel. Ajánlhatunk történelmi kvízeket, játékokat (honfoglaló!!!), mely által a tanulás akár "kalanddá", a külső tanulási kényszer belső motivációvá alakulhat át, a tanulás felfedezéssé válhat. Kiadhatunk olyan feladatokat is, amelyben a diák hozza létre a digitális tartalmakat, például prezentációkészítés, vagy fotók és videók készítése egy adott témához kapcsolódóan. Ezek által a történelmi tudáselsajátításon kívül a digitális kompetenciák egyaránt fejlődnek.
 |
| Kép forrása:link |
